1. fejezet
A Chunin vizsga első fordulója:
A 301 terembe kellett minden geninnek mennie, akik a chunin vizsgára jelentkeztek. Idén több mint 200-an jelentek meg. Volt, aki már sokadszorra próbálkozott, volt, aki először próbált szerencsét. Fiatalok, öregek egyaránt. Talán Leila volt a legkisebb a maga 11 évével. Hisz általában valaki 12 évesen lesz genin és utána még sokat eddz, hogy részt vehessen a vizsgán. Például Akihiko és Doi már 16 évesek voltak.
Mikor Leila csapata belépett a 301-es terembe mindenki rögtön feléjük fordult fél perc ereéig, hogy megnézhessék az új vetélytársakat. Leila fapofával ment előre nem törődött azzal, hogy éppen felmérik az erejét, az sokkal inkább zavarta, hogy körülbelül fél perc után mindenki visszafordult és csinálta azt, amit azelőtt mielőtt belépett volna a terembe.
”Úgy látszik besoroltak abba a kategóriába, hogy ’Nem kell tőle félni, nem jelent veszélyt’. Ez eléggé zavar, de így legalább, ha csatára kerül, a sor meglepetésben részesíthetem őket”- gondolta a lány. A két fiút azonban sokkal inkább zavarta, hogy felmérik őket és hallani lehetett, mikor megkönnyebbültek, hogy nem tekintik őket vetélytársnak így lehet, hogy békén hagyják a csapatot. Elfoglaltak egy helyet jó hátul. Akárhányszor valaki belépett a teremben néma csönd lett, mindig megfigyelték az adott csapatot és már akkor eldöntötték, hogy barát, ellenség, vagy olyan, akivel nem kell foglalkozni. Leila is így tett bár neki annyi előnye volt, hogy a társaságnak közel a felét ismerte utazásainak hála. Bár ő ismertek őket, ők nem nagyon ismerhették a lányt, mert mindig a háttérben maradt és soha nem mutatta meg az igazi erejét kivéve, ha valakit meg kellett ölnie. Először akkor látszott Leila arcán bármilyen érzelem, amikor meglátta Gaara csapatát. Ismerte a fiút, hisz évekig Homokban élt. Nem nagyon repesett az örömért, amikor meglátta. Habár megvolt győződve arról, hogy ha Gaarával kellene harcolnia, győzne, mégis egy kicsit félt a fiútól. Pedig a lányt nagyon ritkán fogja el félelem, de ha van valaki, aki szadistább, mit ő akkor az csak Gaara lehet. A fiú csapatába tartozott két idősebb testvére: Temari a nővére és Kankoru a bátyja. Látszott az arcukon, hogy ők sem örülnek annyira, hogy Gaarával vannak egy csoportban.
Másodszorra Leila akkor mutatott érzelmet, amikor megjelent egy friss genin csapat. Azért friss, mert csak pár hónapja kapták meg a rangot. Nagyon ritka, hogy valaki elérje a geninséget és utána rögtön részt vesz a vizsgán. Idén három ilyen csapat is volt.
Amikor megérkezett az új csapat olyan nagy hű-hót csaptak, hogy még az is oda figyelt, aki eddig nem nagyon törődött azzal, milyen csapatok vesznek részt a vizsgán. Az egyik srác valami olyasmiről papolt, hogy, milyen fárasztó és bosszantó itt lenni a nevét Leila nem tudta általában senkinek sem jegyzi meg ,mert elmondása szerint nem érdemes, de azt tudta ,hogy a Nara klánba született. Egy másik srác állandóan evett ez az Akimichi családra illik… És ott volt két lány,akik akkora hisztit csaptak valami fiú miatt… Leila kurta mosollyal nézte a civakodásukat egésze addig, míg meg nem látta, hogy valamelyik csapatban van egy Hyuuga lány. Ráadásul, ha jól tudja, akkor a főházból származik. Habár egy vizsgán vannak, ahol le kell győzni mindenkit Leila tudta jól, hogy ha árt a lánynak, akkor annak ára lesz. Mármint nem nagy, mert mióta ide jött és megkapta a feltételeket azok sokban gyengültek és Leilát hosszú pórázon tartották. De ha megtudják, hogy ártott egy Hyuugának biztos kiveszik a vizsgából, amit viszont nagyon nem szeretne.
”Majd megpróbálom elkerülni jó messzire különben is közel 200-an vagyunk, csak nem hoz össze a sors azzal a lánnyal”-gondolta főhősünk. A kisebb csapathoz oda ment egy srác, aki hangosan bemutatkozott. Neve Kabuto volt. Elmondta neki azt -amit már Leila is akart csupán szánalomból-, hogy jobb, ha nem hívják fel magukra nagyon a figyelmet. Annak a Kabuto nevezetű srácnak volt egy érdekes kártyapaklija még főhősünk figyelmét is felkeltette olyannyira, hogy gyorsan a kezével pecséteket alkotott és egy olyan technikát használt, amivel a hallását felerősítheti. Ezt még az idősebb bátyja tanította neki, amikor kicsi volt. A kártyákon adatok voltak a versenyzőkről és a résztvevők származási helyéről. Elmondta, hogy melyik faluból hányan jöttek. Hangrejtek volt az a hely, ahonnan a legkevesebben érkeztek. Az Uchiha srác, aki egy friss genin volt megkérte Kabutót, hogy mutasson meg neki két lapot, amelyeken Gaara és egy Rock Lee nevezetű srác adatai voltak. Leila mosolyogva hallgatta, ahogy Kabuto mesél a két versenyzőtől. Habár az elmondottak meg sem közelítik Gaara igazi erejét a friss geninek igen csak megijedtek. Legalábbis Leila ezt gondolta, amikor ugyanis a csapatból egy szőke hajú fiú így szólt:
-Uzumaki Naruto vagyok tökfejek! Keresztbe lenyellek titeket! Világos voltam?
Erre a két csaj megint egymásnak estek…Ez volt az a pillanat, amikor Leila nem bírta tovább és halk kuncogásba kezdett….
-Ez tiszta hülye- mondta Leila.
Voltak, akik nem csak megjegyzéseket tettek. Hangrejtek ninjái sértésnek vették a buzgó-mócsing megszólalását.
-Most ellátják annak a nagyszájúnak a baját-szólalt meg először Doi, mióta beléptek a terembe.
-Nem, nem a szőkehajú fiút vették célba- javította ki Leila.
-Ezt hogyan érted?- kapcsolódott bele a beszélgetésbe Akihiko.
-Úgy, ahogy mondtam! Nem a nagyszájú a célpont, hanem az a Kabuto nevezetű srác. Előbb beszélt arról, hogy Hangrajtek milyen kicsi és milyen kevesen vannak a hangninják. Úgy látszik az érintett faluból a részt vevők ezt sértésnek vették… és most azt akarják, hogy megfizessen érte- világosította fel társait Leila.
És úgy lett, ahogy a lány mondta. Kabutót támadták meg.
-Ezek is tiszta hülyék!- mosolyodott el megint Leila.
- Ez most, hogy érted? – értetlenkedett Akihiko.
- Te soha nem figyelsz! Gondolj bele, ha egy terembe vagy zárva 200 olyan emberrel, akik az ellenségeid lesznek, megmutatnád a legnagyonbb erődet?-kérdezte a lány.
- Nem nem mutatnám meg de a hangninja sem tette csak megütötte az nem lehet a lejobb támadása, hogy megüt valakit… Ugye? – válaszolta Akihiko.
Leila sóhajtott egyet…
- Nem persze, hogy nem az a legnagyobb ereje. Az ereje forrása a bal karján lévő eszköz. Mivel hang ninja gondolom, hogy egy olyan eszköz van a karjába építve, ami felerősíti a hangokat. Így történhetett az, hogy nem ütötte meg Kabutot mégis a támadás sikeres volta-felelte főhősünk.
- Értem habár a karja nem ért a gyerekhez, a hanghullámok igen. Ezért repedt meg a szemüvege és ezért fekszik most a földön. – szólalt meg újra Doi.
- Pontosan- és ezzel Leila le is zárta a beszélgetést. Utálta azt, hogy Doi mindenkit gyereknek hív. Még őt is amikor először találkoztak. Ez súlyos hiba volt! Meg is bánta az alatt a két hét alatt, amíg a kórházban az ágyat nyomta.
És ekkor megjelent Morino Ibiki a vizsga biztos és segítői.
A Chunin vizsga első fordulója:
A 301 terembe kellett minden geninnek mennie, akik a chunin vizsgára jelentkeztek. Idén több mint 200-an jelentek meg. Volt, aki már sokadszorra próbálkozott, volt, aki először próbált szerencsét. Fiatalok, öregek egyaránt. Talán Leila volt a legkisebb a maga 11 évével. Hisz általában valaki 12 évesen lesz genin és utána még sokat eddz, hogy részt vehessen a vizsgán. Például Akihiko és Doi már 16 évesek voltak.
Mikor Leila csapata belépett a 301-es terembe mindenki rögtön feléjük fordult fél perc ereéig, hogy megnézhessék az új vetélytársakat. Leila fapofával ment előre nem törődött azzal, hogy éppen felmérik az erejét, az sokkal inkább zavarta, hogy körülbelül fél perc után mindenki visszafordult és csinálta azt, amit azelőtt mielőtt belépett volna a terembe.
”Úgy látszik besoroltak abba a kategóriába, hogy ’Nem kell tőle félni, nem jelent veszélyt’. Ez eléggé zavar, de így legalább, ha csatára kerül, a sor meglepetésben részesíthetem őket”- gondolta a lány. A két fiút azonban sokkal inkább zavarta, hogy felmérik őket és hallani lehetett, mikor megkönnyebbültek, hogy nem tekintik őket vetélytársnak így lehet, hogy békén hagyják a csapatot. Elfoglaltak egy helyet jó hátul. Akárhányszor valaki belépett a teremben néma csönd lett, mindig megfigyelték az adott csapatot és már akkor eldöntötték, hogy barát, ellenség, vagy olyan, akivel nem kell foglalkozni. Leila is így tett bár neki annyi előnye volt, hogy a társaságnak közel a felét ismerte utazásainak hála. Bár ő ismertek őket, ők nem nagyon ismerhették a lányt, mert mindig a háttérben maradt és soha nem mutatta meg az igazi erejét kivéve, ha valakit meg kellett ölnie. Először akkor látszott Leila arcán bármilyen érzelem, amikor meglátta Gaara csapatát. Ismerte a fiút, hisz évekig Homokban élt. Nem nagyon repesett az örömért, amikor meglátta. Habár megvolt győződve arról, hogy ha Gaarával kellene harcolnia, győzne, mégis egy kicsit félt a fiútól. Pedig a lányt nagyon ritkán fogja el félelem, de ha van valaki, aki szadistább, mit ő akkor az csak Gaara lehet. A fiú csapatába tartozott két idősebb testvére: Temari a nővére és Kankoru a bátyja. Látszott az arcukon, hogy ők sem örülnek annyira, hogy Gaarával vannak egy csoportban.
Másodszorra Leila akkor mutatott érzelmet, amikor megjelent egy friss genin csapat. Azért friss, mert csak pár hónapja kapták meg a rangot. Nagyon ritka, hogy valaki elérje a geninséget és utána rögtön részt vesz a vizsgán. Idén három ilyen csapat is volt.
Amikor megérkezett az új csapat olyan nagy hű-hót csaptak, hogy még az is oda figyelt, aki eddig nem nagyon törődött azzal, milyen csapatok vesznek részt a vizsgán. Az egyik srác valami olyasmiről papolt, hogy, milyen fárasztó és bosszantó itt lenni a nevét Leila nem tudta általában senkinek sem jegyzi meg ,mert elmondása szerint nem érdemes, de azt tudta ,hogy a Nara klánba született. Egy másik srác állandóan evett ez az Akimichi családra illik… És ott volt két lány,akik akkora hisztit csaptak valami fiú miatt… Leila kurta mosollyal nézte a civakodásukat egésze addig, míg meg nem látta, hogy valamelyik csapatban van egy Hyuuga lány. Ráadásul, ha jól tudja, akkor a főházból származik. Habár egy vizsgán vannak, ahol le kell győzni mindenkit Leila tudta jól, hogy ha árt a lánynak, akkor annak ára lesz. Mármint nem nagy, mert mióta ide jött és megkapta a feltételeket azok sokban gyengültek és Leilát hosszú pórázon tartották. De ha megtudják, hogy ártott egy Hyuugának biztos kiveszik a vizsgából, amit viszont nagyon nem szeretne.
”Majd megpróbálom elkerülni jó messzire különben is közel 200-an vagyunk, csak nem hoz össze a sors azzal a lánnyal”-gondolta főhősünk. A kisebb csapathoz oda ment egy srác, aki hangosan bemutatkozott. Neve Kabuto volt. Elmondta neki azt -amit már Leila is akart csupán szánalomból-, hogy jobb, ha nem hívják fel magukra nagyon a figyelmet. Annak a Kabuto nevezetű srácnak volt egy érdekes kártyapaklija még főhősünk figyelmét is felkeltette olyannyira, hogy gyorsan a kezével pecséteket alkotott és egy olyan technikát használt, amivel a hallását felerősítheti. Ezt még az idősebb bátyja tanította neki, amikor kicsi volt. A kártyákon adatok voltak a versenyzőkről és a résztvevők származási helyéről. Elmondta, hogy melyik faluból hányan jöttek. Hangrejtek volt az a hely, ahonnan a legkevesebben érkeztek. Az Uchiha srác, aki egy friss genin volt megkérte Kabutót, hogy mutasson meg neki két lapot, amelyeken Gaara és egy Rock Lee nevezetű srác adatai voltak. Leila mosolyogva hallgatta, ahogy Kabuto mesél a két versenyzőtől. Habár az elmondottak meg sem közelítik Gaara igazi erejét a friss geninek igen csak megijedtek. Legalábbis Leila ezt gondolta, amikor ugyanis a csapatból egy szőke hajú fiú így szólt:
-Uzumaki Naruto vagyok tökfejek! Keresztbe lenyellek titeket! Világos voltam?
Erre a két csaj megint egymásnak estek…Ez volt az a pillanat, amikor Leila nem bírta tovább és halk kuncogásba kezdett….
-Ez tiszta hülye- mondta Leila.
Voltak, akik nem csak megjegyzéseket tettek. Hangrejtek ninjái sértésnek vették a buzgó-mócsing megszólalását.
-Most ellátják annak a nagyszájúnak a baját-szólalt meg először Doi, mióta beléptek a terembe.
-Nem, nem a szőkehajú fiút vették célba- javította ki Leila.
-Ezt hogyan érted?- kapcsolódott bele a beszélgetésbe Akihiko.
-Úgy, ahogy mondtam! Nem a nagyszájú a célpont, hanem az a Kabuto nevezetű srác. Előbb beszélt arról, hogy Hangrajtek milyen kicsi és milyen kevesen vannak a hangninják. Úgy látszik az érintett faluból a részt vevők ezt sértésnek vették… és most azt akarják, hogy megfizessen érte- világosította fel társait Leila.
És úgy lett, ahogy a lány mondta. Kabutót támadták meg.
-Ezek is tiszta hülyék!- mosolyodott el megint Leila.
- Ez most, hogy érted? – értetlenkedett Akihiko.
- Te soha nem figyelsz! Gondolj bele, ha egy terembe vagy zárva 200 olyan emberrel, akik az ellenségeid lesznek, megmutatnád a legnagyonbb erődet?-kérdezte a lány.
- Nem nem mutatnám meg de a hangninja sem tette csak megütötte az nem lehet a lejobb támadása, hogy megüt valakit… Ugye? – válaszolta Akihiko.
Leila sóhajtott egyet…
- Nem persze, hogy nem az a legnagyobb ereje. Az ereje forrása a bal karján lévő eszköz. Mivel hang ninja gondolom, hogy egy olyan eszköz van a karjába építve, ami felerősíti a hangokat. Így történhetett az, hogy nem ütötte meg Kabutot mégis a támadás sikeres volta-felelte főhősünk.
- Értem habár a karja nem ért a gyerekhez, a hanghullámok igen. Ezért repedt meg a szemüvege és ezért fekszik most a földön. – szólalt meg újra Doi.
- Pontosan- és ezzel Leila le is zárta a beszélgetést. Utálta azt, hogy Doi mindenkit gyereknek hív. Még őt is amikor először találkoztak. Ez súlyos hiba volt! Meg is bánta az alatt a két hét alatt, amíg a kórházban az ágyat nyomta.
És ekkor megjelent Morino Ibiki a vizsga biztos és segítői.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése